📌 Mennyi időm van a haláleset bejelentésére?

Általában a halál beálltát a halál időpontjától számított 3 napon belül kell bejelenteni. 

Ha azonban a halál beálltát később jelentik be, a Halotti anyakönyvi kivonat csak az ügyészség jóváhagyásával és a késedelem okairól szóló írásbeli indoklással lehet kiállítani.

📌 Melyik hatóságtól kaphatom meg a Halotti anyakönyvi kivonatot?

A halotti anyakönyvi kivonatot az esemény bekövetkezésének helye szerinti település Polgármesteri Hivatalának személyi anyakönyvi hivatalának (SPCLEP) anyakönyvi tisztviselője állítja ki. Ilyen anyakönyvi tisztviselő a polgármester. 

📌 Milyen dokumentumokra van szükségem a Halotti anyakönyvi kivonat kiállításához?

A halotti anyakönyvi kivonat kiállításához a következőkre van szükség:

• Orvosi halotti bizonylat (orvos által kiállított dokumentum, amely tartalmazza a halál okát és időpontját). A Halotti anyakönyvi kivonat szabványos formanyomtatványon kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni a nyilvántartási számot, a dátumot, a megállapítást végző orvos aláírását és monogramját, az egészségügyi intézmény pecsétjét vagy bélyegzőjét, és a halál okát nagybetűkkel, rövidítések nélkül kell feltüntetni;

• a családtag, a kezelőorvos vagy bármely más, a halálesetről tudomással bíró személy szóbeli nyilatkozata;

• adott esetben az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és házassági anyakönyvi kivonatát;

• az elhunyt személyi igazolványa;

• katonakönyv, vagy adott esetben az elhunyt személy behívási bizonyítványa, ha van ilyen;

• a nyilatkozattevő személyazonosító igazolványa.

A bizonyítványt és a nyilatkozatot benyújtják az anyakönyvvezetőnek, aki ezután kiállítja a Halotti anyakönyvi kivonat.

Ha a halál oka öngyilkosság, baleset vagy más erőszakos ok, valamint azonosított vagy azonosítatlan holttest megtalálása esetén a bejelentést a halál vagy a holttest megtalálásától számított 48 órán belül kell megtenni.

Ha a halál a fenti okok valamelyikének következtében következett be, értesíteni kell a rendőrséget vagy az ügyészséget. 

📌 Melyik hatóságtól kaphatom meg a Halotti anyakönyvi kivonatot?

A halotti anyakönyvi kivonatot az esemény bekövetkezésének helye szerinti település Polgármesteri Hivatalának személyi anyakönyvi hivatalának (SPCLEP) anyakönyvi tisztviselője állítja ki. Ilyen anyakönyvi tisztviselő a polgármester. 

📌 Milyen dokumentumokra van szükségem a Halotti anyakönyvi kivonat kiállításához?

A halotti anyakönyvi kivonat kiállításához a következőkre van szükség:

• Orvosi halotti bizonylat (orvos által kiállított dokumentum, amely tartalmazza a halál okát és időpontját). A Halotti anyakönyvi kivonat szabványos formanyomtatványon kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni a nyilvántartási számot, a dátumot, a megállapítást végző orvos aláírását és monogramját, az egészségügyi intézmény pecsétjét vagy bélyegzőjét, és a halál okát nagybetűkkel, rövidítések nélkül kell feltüntetni;

• az ügyészség vagy a rendőrség által kiállított igazolás arról, hogy e hatóságok valamelyikét értesítették a halálesetről;

• a családtag, a kezelőorvos vagy bármely más, a halálesetről tudomással bíró személy szóbeli nyilatkozata.

• születési anyakönyvi kivonat és házassági anyakönyvi kivonat, ha van ilyen;

• az elhunyt személyi igazolványa;

• katonakönyv, vagy adott esetben az elhunyt személy behívási bizonyítványa, ha van ilyen;

• a nyilatkozattevő személyazonosító igazolványa.

A bizonyítványt és a nyilatkozatot benyújtják az anyakönyvvezetőnek, aki ezután kiállítja a Halotti anyakönyvi kivonat.

Ha a haláleset bejelentésére és nyilvántartásba vételére nem került sor a törvényes 48 órás határidőn belül, a Halotti anyakönyvi kivonat csak az ügyész jóváhagyásával állítják ki, és a nyilatkozatot írásban, a késedelem okainak megjelölésével teszik meg.

📌 Mennyi időm van a haláleset bejelentésére?

Általában a halál beálltát a halál időpontjától számított 3 napon belül kell bejelenteni. 

Ha azonban a halál beálltát később jelentik be, a Halotti anyakönyvi kivonat csak az ügyészség jóváhagyásával és a késedelem okairól szóló írásbeli indoklással lehet kiállítani.

📌 Melyik hatóságtól kaphatom meg a Halotti anyakönyvi kivonatot?

A halotti anyakönyvi kivonatot az esemény bekövetkezésének helye szerinti település Polgármesteri Hivatalának személyi anyakönyvi hivatalának (SPCLEP) anyakönyvi tisztviselője állítja ki. Ilyen anyakönyvi tisztviselő a polgármester. 

📌 Milyen dokumentumokra van szükségem a Halotti anyakönyvi kivonat kiállításához?

A halotti anyakönyvi kivonat kiállításához a következőkre van szükség:

• Orvosi halotti bizonylat (orvos által kiállított dokumentum, amely tartalmazza a halál okát és időpontját). A Halotti anyakönyvi kivonat szabványos formanyomtatványon kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni a nyilvántartási számot, a dátumot, a megállapítást végző orvos aláírását és monogramját, az egészségügyi intézmény pecsétjét vagy bélyegzőjét, és a halál okát nagybetűkkel, rövidítések nélkül kell feltüntetni;

• a családtag, a kezelőorvos vagy bármely más, a halálesetről tudomással bíró személy szóbeli nyilatkozata;

• az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és házassági anyakönyvi kivonatát, ha van ilyen;

• az elhunyt személyi igazolványa;

• tartózkodási engedély Románia területén vagy más hasonló okmányok;

• katonakönyv, vagy adott esetben az elhunyt személy behívólevelét, ha van ilyen;

• a nyilatkozattevő személyazonosító igazolványa.

A bizonyítványt és a nyilatkozatot benyújtják az anyakönyvvezetőnek, aki ezután kiállítja a Halotti anyakönyvi kivonat.

Azon külföldi állampolgárok esetében, akiknek Romániában tartózkodási engedélyük (vagy hasonló dokumentum) volt, ezt az anyakönyvi tisztviselő (polgármester stb.) továbbítja a Bevándorlási Főfelügyelőség területi szervének, a halotti anyakönyvi kivonatal együtt. 

📌 Hogyan regisztrálják a halálesetet az elhunyt származási országában?

Ha a külföldi állampolgár román területen halt meg, az okmányt kiállító anyakönyvi tisztviselő a nyilvántartásba vételtől számított 5 napon belül megküldi az okmány kivonatát a Személyi Nyilvántartások Főigazgatóságának, amely továbbítja azt az érintett ország romániai diplomáciai vagy konzuli képviseletének.

Ha a származási országnak diplomáciai kapcsolatai vannak Romániával, de nincs képviselete hazánkban, a Személyi Nyilvántartási Főigazgatóság a Külügyminisztériumon keresztül megküldi a vonatkozó dokumentum kivonatát. 

Ahhoz, hogy egy Halotti anyakönyvi kivonat egy másik országban elismerjenek, általában át kell írni. A Halotti anyakönyvi kivonat átírásával kapcsolatos további információkért javasoljuk, hogy forduljon az elhunyt származási országának diplomáciai képviseletéhez (nagykövetségéhez vagy konzulátusához). A romániai diplomáciai képviseletek (nagykövetségek, konzulátusok) listáját itt tekintheti meg. 

Ha a halál oka öngyilkosság, baleset vagy más erőszakos ok, valamint azonosított vagy azonosítatlan holttest megtalálása esetén a bejelentést a halál vagy a holttest megtalálásától számított 48 órán belül kell megtenni.

Ha a halál a fenti okok valamelyikének következtében következett be, értesíteni kell a rendőrséget vagy az ügyészséget. 

📌 Melyik hatóságtól kaphatom meg a Halotti anyakönyvi kivonatot?

A halotti anyakönyvi kivonatot az esemény bekövetkezésének helye szerinti település Polgármesteri Hivatalának személyi anyakönyvi hivatalának (SPCLEP) anyakönyvi tisztviselője állítja ki. Ilyen anyakönyvi tisztviselő a polgármester. 

📌 Milyen dokumentumokra van szükségem a Halotti anyakönyvi kivonat kiállításához?

A halotti anyakönyvi kivonat kiállításához a következőkre van szükség:

• Orvosi halotti bizonylat (orvos által kiállított dokumentum, amely tartalmazza a halál okát és időpontját). A Halotti anyakönyvi kivonat szabványos formanyomtatványon kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni a nyilvántartási számot, a dátumot, a megállapítást végző orvos aláírását és monogramját, az egészségügyi intézmény pecsétjét vagy bélyegzőjét, és a halál okát nagybetűkkel, rövidítések nélkül kell feltüntetni;

• az ügyészség vagy a rendőrség által kiállított igazolás arról, hogy e hatóságok valamelyikét értesítették a halálesetről;

• a családtag, a kezelőorvos vagy bármely más, a halálesetről tudomással bíró személy szóbeli nyilatkozata;

• adott esetben az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és házassági anyakönyvi kivonatát;

• az elhunyt személyi igazolványa;

• tartózkodási engedély Románia területén vagy más hasonló okmányok;

• Katonai könyvecske vagy adott esetben az elhunyt személy behívólevele, ha van ilyen;

• a nyilatkozattevő személyazonosító igazolványa.

A bizonyítványt és a nyilatkozatot benyújtják az anyakönyvvezetőnek, aki ezután kiállítja a Halotti anyakönyvi kivonat.

Ha a haláleset bejelentésére és nyilvántartásba vételére nem került sor a törvényes 48 órás határidőn belül, a Halotti anyakönyvi kivonat csak az ügyész jóváhagyásával állítják ki, és a nyilatkozatot írásban, a késedelem okainak megjelölésével teszik meg.

📌 Hogyan regisztrálják a halálesetet az elhunyt származási országában?

Ha a külföldi állampolgár román területen halt meg, az okmányt kiállító anyakönyvi tisztviselő a nyilvántartásba vételtől számított 5 napon belül megküldi az okmány kivonatát a Személyi Nyilvántartások Főigazgatóságának, amely továbbítja azt az érintett ország romániai diplomáciai vagy konzuli képviseletének.

Ha a származási országnak diplomáciai kapcsolatai vannak Romániával, de nincs képviselete hazánkban, a Személyi Nyilvántartási Főigazgatóság a Külügyminisztériumon keresztül megküldi a vonatkozó dokumentum kivonatát. 

Ahhoz, hogy egy Halotti anyakönyvi kivonat egy másik országban elismerjenek, általában át kell írni. A Halotti anyakönyvi kivonat átírásával kapcsolatos további információkért javasoljuk, hogy forduljon az elhunyt származási országának diplomáciai képviseletéhez (nagykövetségéhez vagy konzulátusához). A romániai diplomáciai képviseletek (nagykövetségek, konzulátusok) listáját itt tekintheti meg.

A román állampolgárok külföldi hatóságokkal készített anyakönyvi bejegyzései csak akkor bírnak bizonyító erővel Romániában, ha azokat átírják a román anyakönyvi nyilvántartásokba. 

A román nagykövetség vagy konzulátus a következő feltételek teljesülése esetén átírhatja a külföldi hatóságok által kiállított Halotti anyakönyvi kivonatokat:

1. a halálesetet korábban bejegyezték annak az államnak a hatóságainál, ahol a haláleset történt;

2. a haláleset bekövetkezésének és nyilvántartásba vételének helye annak a nagykövetségnek vagy konzulátusnak a konzuli kerületében van, ahol az átírást kérik. Például, ha a haláleset Olaszországban történt, akkor a halotti anyakönyvi kivonat átírásához nem mehet a franciaországi román nagykövetségre.

A halotti anyakönyvi kivonat átírására irányuló kérelmet a családtagok egyike vagy egy másik jogosult személy nyújtja be.

📌 A következő dokumentumokra lesz szüksége:

• külföldi hatóságok által kiállított Halotti anyakönyvi kivonat vagy halotti anyakönyvi kivonat és hiteles román nyelvű fordítás;

• adott esetben az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és házassági anyakönyvi kivonatát;

• az elhunyt román állampolgárságát igazoló dokumentum (román útlevél vagy román személyi igazolvány);

• a Halotti anyakönyvi kivonat kérelmező személy személyazonosító igazolványa;

• a halálesetet bejelentő személy vagy a törvényes képviselő nyilatkozata arról, hogy nincs más átírt vagy rekonstruált dokumentum.

A követendő eljárásról, valamint a halotti anyakönyvi kivonat átírásának ütemezéséről itt talál további információkat.

⚠️FIGYELEM!

Attól függően, hogy melyik államban állították ki a Halotti anyakönyvi kivonat, bizonyos formalitásokat be kell tartania. Például megkérhetik, hogy felühitelesítesse az okmányt (külföldön, általában az adott ország Külügyminisztériumában bélyegezzék le). Vannak azonban kivételek:

1. Az EU-tagállamok által kiállított dokumentumok mentesülnek az apostille- vagy egyéb hitelesítési formalitások alól. 

2. Ha a román nyelvű fordítást olyan országból származó hitelesített fordító készíti, amellyel Románia jogsegélyszerződést/egyezményt/megállapodást kötött, a dokumentumot nem kell felülhitelesíteni/apostillel ellátni. Azok az államok, amelyekkel Románia ilyen egyezményeket kötött, a következők: 

• Albánia

• Ausztria 

• Belgium - a gyakorlatban apostille-ra lehet szükség 

• Bosznia-Hercegovina

• Horvátország

• Szerbia

• Szlovénia

• Észak-Macedónia

• Montenegró

• Bulgária - a gyakorlatban apostille-ra lehet szükség

• Cseh Köztársaság

• Szlovák Köztársaság

• Moldovai Köztársaság

• Mongol Köztársaság

• Lengyelország

• Orosz Föderáció

• Ukrajna

• Magyarország

• Kuba

• Észak-Korea

• Kína - szuperhitelesítés szükséges, kivéve Makaó és Hongkong tartományokat, ahol apostille szükséges.

• Franciaország 

3. A Nemzetközi Anyakönyvi Bizottság 1976. szeptember 8-án Bécsben aláírt, a többnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásáról szóló 16. számú egyezménye alapján kiállított többnyelvű anyakönyvi kivonatok mentesülnek a fordítás és a hitelesítés alól (A-CIEC formanyomtatvány).

4. Más országok által kiállított dokumentumok esetében a dokumentumot apostillal vagy felülbélyegzővel kell ellátni. 

A román állampolgárok külföldi hatóságokkal készített anyakönyvi bejegyzései csak akkor bírnak bizonyító erővel Romániában, ha azokat átírják a román anyakönyvi nyilvántartásokba. 

Román állampolgárként kötelessége, hogy a Romániába való visszatérésétől vagy a külföldről származó igazolás kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kérje ezen dokumentumok átírását. 

A halotti anyakönyvi kivonat átírását a Helyi Közösségi Személyügyi Nyilvántartó Közszolgálatnál (SPCLEP) vagy a Polgármesteri Hivatalnál lehet kérni: 

• Az elhunyt lakóhelyéről. 

• Azon a településen, ahol az átiratot kérő személy lakóhelye található. Ebben az esetben a kérelmet iktató anyakönyvvezető köteles az elhunyt utolsó lakóhelyén is ellenőrzést végezni. 

📌 A következő dokumentumokra van szüksége: 

• szabványos kérelem (a Polgármesteri Hivatalnál vagy az SPCLEP-nél szerezhető be)

• az illetékes hatóságok által kiállított eredeti Halotti anyakönyvi kivonat;

• a halotti anyakönyvi kivonat román nyelvű, közjegyző által hitelesített fordítása (ha a fordítást külföldi közjegyző készíti, akkor azt apostillel ellátott vagy felülhitelesített formában kell hitelesíteni);

• adott esetben az elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és házassági anyakönyvi kivonatát;

• az elhunyt, a kérelmező és a meghatalmazott személy személyazonosító okmányai, amelyek időben érvényesek, valamint az eredeti példányok (személyi igazolvány vagy útlevél külföldi tartózkodással),

• az elhunyt román állampolgárságát igazoló dokumentum (román útlevél vagy román személyi igazolvány); 

• ha az elhunytnak már nem volt romániai lakóhelye, az elhunyt utolsó romániai lakóhelyét igazoló dokumentum; 

• külön meghatalmazás eredeti, apostillel ellátott vagy felülhitelesített (az átírási dokumentáció benyújtásához és az átírt román halotti anyakönyvi kivonat átvételéhez) és hitelesített (apostillel ellátott vagy felülhitelesített), ha a kérelmet külföldön közjegyzőnél nyújtják be, ha a kérelmet meghatalmazott útján nyújtják be;

• a kérelmező közjegyzői nyilatkozata (ha meghatalmazással nyújtja be) arról, hogy nem kérte a bizonyítvány átírását vagy nyilvántartásba vételét (ha a nyilatkozatot külföldön tették, azt apostollal vagy szuper aláírással kell ellátni, le kell fordítani és hitelesíteni kell). 

⚠️ FIGYELEM!

Attól függően, hogy melyik államban állították ki a Halotti anyakönyvi kivonat, bizonyos formalitásokat be kell tartania. Például megkérhetik, hogy felühitelesítesse az okmányt (külföldön, általában az adott ország Külügyminisztériumában bélyegezzék le). Vannak azonban kivételek:

1. Az EU-tagállamok által kiállított dokumentumok mentesülnek az apostille- vagy egyéb hitelesítési formalitások alól. 

2. Ha a román nyelvű fordítást olyan országból származó hitelesített fordító készíti, amellyel Románia jogsegélyszerződést/egyezményt/megállapodást kötött, a dokumentumot nem kell felülhitelesíteni/apostillel ellátni. Azok az államok, amelyekkel Románia ilyen egyezményeket kötött, a következők: 

• Albánia

• Ausztria 

• Belgium - a gyakorlatban apostille-ra lehet szükség 

• Bosznia-Hercegovina

• Horvátország

• Szerbia

• Szlovénia

• Észak-Macedónia

• Montenegró

• Bulgária - a gyakorlatban apostille-ra lehet szükség

• Cseh Köztársaság

• Szlovák Köztársaság

• Moldovai Köztársaság

• Mongol Köztársaság

• Lengyelország

• Orosz Föderáció

• Ukrajna

• Magyarország

• Kuba

• Észak-Korea

• Kína - szuperhitelesítés szükséges, kivéve Makaó és Hongkong tartományokat, ahol apostille szükséges.

• Franciaország 

3. A Nemzetközi Anyakönyvi Bizottság 1976. szeptember 8-án Bécsben aláírt, a többnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásáról szóló 16. számú egyezménye alapján kiállított többnyelvű anyakönyvi kivonatok mentesülnek a fordítás és a hitelesítés alól (A-CIEC formanyomtatvány).

4. Más országok által kiállított dokumentumok esetében a dokumentumot apostillal vagy felülbélyegzővel kell ellátni. 

📌 Ön akkor igényelhet haláleseti támogatást, ha az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

• túlélő házastárs;

• első fokú leszármazott (fiú, lány);

• szülő;

• gyám;

• kurátor;

• Ön az a személy, aki a haláleset költségeit viseli, feltéve, hogy bizonyítani tudja, hogy ezek a költségek felmerültek;

📌 A haláleseti támogatás összege

A haláleseti támogatás összegét évente az állami társadalombiztosítási költségvetési törvény határozza meg, és nem lehet kevesebb, mint a bruttó átlagkereset.

A haláleseti támogatás összegét 2023. január 1-jén 6 789 lejben állapították meg a biztosított vagy a nyugdíjas halála esetén.

📌 A haláleseti támogatást a kérelem benyújtásától számított 3 munkanapon belül kell kifizetni:

• a nyugdíjas vagy biztosított személy halála esetén a területi nyugdíjhivatal; 

• a munkanélküli biztosítási költségvetést kezelő intézmény a munkanélküli személy vagy családtagja halála esetén.

📌 A haláleseti támogatáshoz szükséges dokumentumok adott esetben a következők:

• haláleseti támogatás iránti kérelem

• Halotti anyakönyvi kivonat (eredeti és másolat);

• a kérelmező személyazonosító okmánya (eredeti és másolat);

• a kérelmező anyakönyvi okmányai, amelyekből kiderül az elhunyttal való rokonsági fok, vagy adott esetben a gyámi, gondnoki, vagyonkezelői jogállást igazoló okmány (eredeti és másolat);

• igazolás arról, hogy a kérelmező viselte a halálesetből eredő költségeket (eredeti és másolat);

• adott esetben a társadalombiztosítási orvosszakértő által kiállított vagy hitelesített orvosi igazolás, amely igazolja a gyermeket alkalmatlanná tevő betegséget és annak időpontját 18 év feletti alkalmatlan gyermekek esetében (eredeti);

• adott esetben igazolás arról, hogy a halál időpontjában a 18 és 26 év közötti családtag a törvénynek megfelelően szervezett oktatásban vett részt (eredeti példány).

• adott esetben a munkáltató által kiállított igazolás, amely igazolja, hogy az elhunyt a halál időpontjában biztosított volt, vagy a REVISAL kivonat.

Még akkor is kaphat haláleseti támogatást, ha az elhunyt személy nem volt biztosított vagy nyugdíjas Romániában, de Ön, mint családtag biztosított vagy nyugdíjas. 

📌 Ön akkor igényelhet haláleseti támogatást, ha az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

• házastárs

• gyermek (akár saját, akár örökbefogadott, akár nevelőszülői vagy nevelőszülői):

• 18 éves korig; 

• 18 és 26 év közöttiek, ha tanulmányaik befejezéséig folytatják tanulmányaikat; 

• életkorra való tekintet nélkül, a szülők által eltartottak, ha 26 éves koruk előtt egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné váltak; 

• bármelyik házastárs szülei és nagyszülei.

📌 A haláleseti támogatás összege

A haláleseti támogatás összegét évente az állami társadalombiztosítási költségvetési törvény határozza meg, és nem lehet kevesebb, mint a bruttó átlagkereset.

A haláleseti támogatás összegét 2023. január 1-jén szintén 3.395 lejben állapították meg, ha az elhunyt nem volt biztosított vagy nyugdíjas.

📌 A haláleseti támogatást a kérelem benyújtásától számított 3 munkanapon belül kell kifizetni:

• a területi nyugdíjhivatal a nyugdíjas, a biztosított vagy családtagja halála esetén;

• A munkanélküli személy vagy családtagja halála esetén a munkanélküli biztosítási költségvetést kezelő intézmény.

📌 A haláleseti támogatáshoz szükséges dokumentumok adott esetben a következők:

• haláleseti támogatás iránti kérelem

• Halotti anyakönyvi kivonat (eredeti és másolat);

• a kérelmező személyazonosító okmánya (eredeti és másolat);

• a kérelmező anyakönyvi okmányai, amelyekből kiderül az elhunyttal való rokonsági fok, vagy adott esetben a gyámi, gondnoki, vagyonkezelői jogállást igazoló okmány (eredeti és másolat);

• igazolás arról, hogy a kérelmező viselte a halálesetből eredő költségeket (eredeti és másolat);

• adott esetben a társadalombiztosítási orvosszakértő által kiállított vagy hitelesített orvosi igazolás, amely igazolja a gyermeket alkalmatlanná tevő betegséget és annak időpontját 18 év feletti alkalmatlan gyermekek esetében (eredeti);

• adott esetben igazolás arról, hogy a halál időpontjában a 18 és 26 év közötti családtag a törvénynek megfelelően szervezett oktatásban vett részt (eredeti példány).

• azt, hogy a családtag nem volt biztosított vagy nyugdíjas, a haláleseti támogatást igénylő személy eskü alatt tett nyilatkozatával kell igazolni.

Ha az elhunyt személy nem volt biztosított és nem rendelkezett nyugdíjas státusszal, és Ön mint eltartott nem biztosított és nem nyugdíjas, akkor nem jár haláleseti támogatás.

Az öröklésnek ez a formája akkor alkalmazható, ha az elhunyt személy végrendeletet hagyott hátra, amelyben meghatározza, hogy halála után ki kapja meg a vagyonát.

 A végrendeletet hagyó személynek lehetősége van egy vagy több örököst választani, akik lehetnek vagy nem lehetnek rokonai. 

📌 Ahhoz, hogy a végrendelet érvényesnek minősüljön, a következő formák egyikében kell elkészíteni:

1. Sajátkezűleg írt végrendelet

Kézzel írott dokumentum, amelyet a hagyatékát hagyni kívánó személy dátummal és aláírással lát el. Bár jogi értékkel bír, bizonyos esetekben viszonylag könnyen megtámadható a bíróságon, és egyes, a tartalmával elégedetlen örökösök érvénytelennek nyilváníthatják.

2. Közjegyzői végrendelet

A közjegyzői végrendelet nagyobb jogi értékkel bír, mint a saját kezőleg írt végrendelet, mivel közjegyző által, két tanú jelenlétében kerül megkötésre, és a közjegyzői irattárban őrzik. Ahhoz, hogy az okirat jogilag érvényes legyen, a közjegyző meggyőződik arról, hogy az örökségét hagyni kívánó személy beszámítható-e, és hogy a végrendelet tartalma nem tartalmaz-e törvénybe ütköző dolgokat.

⚠️ FIGYELEM! Függetlenül attól, hogy az elhunyt hagyott-e végrendeletet vagy sem, vannak olyan személyi kategóriák, amelyek a román jog szerint nem zárhatók ki az öröklésből. 

Ezeket a kategóriákat a törvény védi mindenféle olyan cselekménytől, amely miatt öröklési jog nélkül maradtak volna (pl. az elhunyt kitagadta Önt az örökségből, vagy a megfelelőnél nagyobb összeget hagyott valaki másra stb.) Ezeket nevezzük fenntartott örökösöknek, és ezek a következők:

• Az elhunyt leszármazottai, a rokonsági fokot nem korlátozva (gyermekek, unokák gyermeki ágon, gyermekek dédunokái stb.).

• Az elhunyt házastársa (ha nem előholt)

• Az elhunyt szülei, ha még élnek, és az elhunytnak nem volt gyermeke.

Ha Ön fenntartott örökös, akkor a törvény szerint jogosult annak a résznek a felére, amely a törvényes öröklés alapján megillette volna. Az öröklési tartalék a hagyatéki vagyon azon része, amelyre a törvény szerint a fenntartott örökösök az elhunyt akarata ellenére is jogosultak. 

Hogyan történik a hagyaték átadása?

1. LÉPÉS - A halálesetet követően be kell szereznie az öröklési eljárás megindításáról szóló értesítést, amelyet az elhunyt lakóhelye szerinti Polgármesteri Hivatal állít ki az alábbi dokumentumok alapján:

• Standard kérés;

• Annak az elhunytnak az eredeti halotti anyakönyvi kivonata, akinek az öröklésére a hagyatékátadás történik;

• A helyi adóhivatal által az elhunyt nevére kiállított eredeti adóigazolás, amely igazolja, hogy nincs tartozása a helyi költségvetéssel szemben;

• Születési és adott esetben házassági anyakönyvi kivonat valamennyi örökösről, a személyazonossági okmányokkal együtt;

• Az örökség részét képező valamennyi vagyontárgy tulajdoni lapja: adásvételi/vásárlási okiratok, tulajdoni lapok, jegyzőkönyvek, részvényesi igazolások, kölcsönszerződések stb...;

• Will.

2. LÉPÉS - a tényleges öröklési eljárásra a közjegyzői hivatalban kerülhet sor, ha valamennyi örökös egyetért a javasolt megosztással.  

Öröklés a közjegyző előtt

A hagyatéki eljáráshoz bármelyik közjegyzőt választhatja, aki azon a településen működik, ahol az elhunyt lakóhelye volt. Bukarest esetében bármelyik közjegyzői irodát választhatja, és annak nem kell az elhunyt lakóhelyével azonos területen lennie. 

A közjegyzőnél a következő eredeti dokumentumokra lesz szüksége: 

• Halotti anyakönyvi kivonat;

• Valamennyi örökös személyazonossági okmányai;

• Adott esetben az örökösök születési és házassági anyakönyvi kivonatai;

• Adott esetben az örökösök bírósági ítéletei vagy válási okiratok; 

• A túlélő házastárs születési és házassági anyakönyvi kivonata/házastárs halotti anyakönyvi kivonata, válóperes határozat vagy igazolás, ha van ilyen; 

• Adminisztratív névváltoztatási igazolás, ha van ilyen; 

• Adott esetben az öröklési lehetőségről szóló nyilatkozatok; 

• Az örökösök képviseletére az öröklésben meghatalmazott személyek hiteles meghatalmazása, ha nem tudnak személyesen jelen lenni; 

• Will; 

Ezenkívül az örökség részét képező valamennyi vagyontárgyra vonatkozó dokumentumokat - például adásvételi szerződéseket, telekkönyvi dokumentumokat, adóigazolást stb. 

Két olyan családon kívüli tanút is be kell mutatnia, akik ismerték az elhunytat, és akiknek tudomása van az örökösökről.  

Ha az öröklésről közjegyző előtt tárgyalnak, az örökösöknek az örökség értéke alapján kiszámított díjat kell fizetniük. 

Jogutódlás a bíróságon 

Az öröklés a bíróságon történik, amikor: 

• Egy vagy több örököst nem találnak vagy nem találnak; 

• Az örökösök nem értenek egyet a javasolt megosztással. 

Ha az örökséget bíróság előtt vitatják, az örökösöknek az örökség értékének 3%-át kitevő bélyegilletéket kell fizetniük. 

Függetlenül attól, hogy az örökséget bíróságon vagy közjegyzői hivatalban rendezik-e, az ingatlan birtokba vételéhez az örökösöknek egy sor adót kell fizetniük, amelyeket arányosan osztanak el az összes kedvezményezett között.

A hagyatékban lévő minden olyan vagyontárgy, amelyre nincs végrendelet, törvényes öröklés alá tartozik. 

📌 Ki lehet törvényes örökös? 

A következő kategóriákba tartozó személyek lehetnek törvényes örökösök: 

• I. osztály - Az elhunyt (biológiai vagy örökbefogadott) gyermekei, unokái vagy dédunokái;

• II. osztály - Szülők, testvérek és leszármazottaik;

• Harmadik osztály - Nagyszülők vagy dédszülők;

• Negyedik fokozat - nagynénik, nagybácsik, első unokatestvérek vagy a nagyszülők testvérei a rokonság negyedik fokáig.

Az elhunyt örökösei az örökösök osztályának sorrendjében örökölnek.  Az alacsonyabb számozású osztályok a magasabb számozású osztályokat kizárják az öröklésből. Például az elhunyt fia vagy lánya kizárja szüleit és nagybátyjait az öröklésből. 

Ha az elhunytnak nincsenek gyermekei, elhunytak, vagy úgy döntenek, hogy lemondanak a jogaikról, az örökség a második osztályba tartozó rokonokhoz kerül, és ez a minta ismétlődik egészen a negyedik osztályig.

Az azonos rokonsági fokú örökösök egyenlő arányban részesülnek az örökségből. 

⚠️ FIGYELEM!

Az elhunyt házastársa (ha nem előholt), más néven túlélő házastárs egy speciális kategória, aki mindig részesül az örökségből, függetlenül attól, hogy a többi örökös melyik osztályba tartozik. 

A törvény védi a túlélő házastársat azáltal, hogy lehetővé teszi számára, hogy ingyenesen lakhasson az elhunyttal közös ingatlanban, kivéve, ha van más ingatlana, amelybe beköltözhet. Az ott lakáshoz való jog a megosztással megszűnik, de legkorábban a hagyaték megnyílásától számított egy év elteltével.

Ha a fent felsorolt hozzátartozók egyike sem kívánja az elhunyt hagyatékát birtokba venni, az összes vagyontárgyat arra a községre, városra vagy önkormányzatra ruházzák át, amelynek területén a hagyaték megnyílásakor a vagyontárgyak feküdtek.

Hogyan történik a hagyaték?

1. LÉPÉS - A halálesetet követően be kell szereznie az öröklési eljárás megindításáról szóló értesítést, amelyet az elhunyt lakóhelye szerinti anyakönyvi hivatal állít ki az alábbi dokumentumok alapján:

• Standard kérés;

• Annak az elhunytnak az eredeti halotti anyakönyvi kivonata, akinek az öröklésére a hagyatékátadás történik;

• A helyi adóhivatal által az elhunyt nevére kiállított eredeti adóigazolás, amely igazolja, hogy nincs tartozása a helyi költségvetéssel szemben;

• Születési és adott esetben házassági anyakönyvi kivonat valamennyi örökösről, a személyazonossági okmányokkal együtt;

• Az öröklés tárgyát képező valamennyi vagyontárgy tulajdoni lapjai: adásvételi/vásárlási okiratok, tulajdoni lapok, jegyzőkönyvek, részvényesi igazolások, kölcsönszerződések stb...;

• Végrendelet, ha van ilyen.

2. LÉPÉS - a tényleges öröklési eljárásra a közjegyzői hivatalban kerülhet sor, ha valamennyi örökös egyetért a javasolt megosztással.  

Öröklés a közjegyző előtt

A hagyatéki eljáráshoz bármelyik közjegyzőt választhatja, aki azon a településen működik, ahol az elhunyt lakóhelye volt. Bukarest esetében bármelyik közjegyzői irodát választhatja, és annak nem kell az elhunyt lakóhelyével azonos területen lennie. 

A közjegyzőnél a következő eredeti dokumentumokra lesz szüksége: 

• Halotti anyakönyvi kivonat;

• Valamennyi örökös személyazonossági okmányai;

• Adott esetben az örökösök születési és házassági anyakönyvi kivonatai;

• Adott esetben az örökösök bírósági ítéletei vagy válási okiratok;

• Az élő házastárs születési és házassági anyakönyvi kivonata vagy a házastárs halotti anyakönyvi kivonata, adott esetben válási határozat vagy igazolás;

• Adott esetben a névváltozásról szóló igazolás;

• Adott esetben az öröklési lehetőségről szóló nyilatkozatok;

• Az örökösök képviseletére az öröklésben meghatalmazott személyek hiteles meghatalmazása, ha nem tudnak személyesen jelen lenni.

• Végrendelet, ha van ilyen;

Ezenkívül az örökség részét képező valamennyi vagyontárgyra vonatkozó dokumentumokat - például adásvételi szerződéseket, telekkönyvi dokumentumokat, adóigazolást stb. 

Két olyan családon kívüli tanút is be kell mutatnia, akik ismerték az elhunytat, és akiknek tudomása van az örökösökről.  

Ha az öröklésről közjegyző előtt tárgyalnak, az örökösöknek az örökség értéke alapján kiszámított díjat kell fizetniük. 

Jogutódlás a bíróságon

Az öröklés a bíróságon történik, amikor: 

• Egy vagy több örököst nem találnak vagy nem találnak; 

• Az örökösök nem értenek egyet a javasolt megosztással. 

Ha az örökséget bíróság előtt vitatják, az örökösöknek az örökség értékének 3%-át kitevő bélyegilletéket kell fizetniük. 

Függetlenül attól, hogy az örökséget bíróságon vagy közjegyzőnél rendezik-e, az örökösöknek az ingatlan birtokba vételéhez egy sor adót és illetéket kell fizetniük, amelyeket arányosan osztanak el az összes kedvezményezett között.

Romániában olyan személy halála esetén, akinek sem törvényes örökösei (házastárs, gyermekek, unokák, szülők, testvérek), sem végrendelet által meghatározott örökösök nincsenek, az elhunyt által hátrahagyott vagyon annak a közigazgatási területegységnek a tulajdonát képezi, ahol az elhunyt vagyona található (város, község, megye). 

📌 Melyik törvény vonatkozik az öröklésre?

Külföldi állampolgár által hagyott örökség esetén az első lépés az adott esetre alkalmazandó jog ellenőrzése. Például egy Romániában élő török állampolgár halála esetén tisztázni kell, hogy a román vagy a török jogot kell-e alkalmazni. 

Elvileg a román jog alkalmazandó, ha az elhunytnak Romániában volt a lakóhelye, vagy ha az örökölt vagyon Romániában található. Az is lehetséges, hogy az elhunyt választott egy alkalmazandó jogot, és azt említette a végrendeletben. Az is előfordulhat, hogy az öröklésre alkalmazandó jogot olyan nemzetközi egyezmény határozza meg, amelynek Románia is részes fele.

Annak kiderítéséhez, hogy ilyen esetben melyik jog alkalmazandó, javasoljuk, hogy forduljon örökösödési szakértőhöz. 

📌Végrendeleti öröklés

A végrendeletet hagyó személynek lehetősége van egy vagy több örököst választani, akik lehetnek vagy nem lehetnek rokonai. 

Ahhoz, hogy a végrendelet érvényesnek minősüljön, a következő formák egyikében kell elkészíteni:

1. Saját kézze írt végrendelet

Kézzel írott dokumentum, amelyet a hagyatékát hagyni kívánó személy dátummal és aláírással lát el. Bár jogi értékkel bír, bizonyos esetekben viszonylag könnyen megtámadható a bíróságon, és egyes, a tartalmával elégedetlen örökösök érvénytelennek nyilváníthatják.

2. Közjegyzői végrendelet

A közjegyzői végrendelet nagyobb jogi értékkel bír, mint a saját kezőleg írt végrendelet, mivel közjegyző által, két tanú jelenlétében kerül megkötésre, és a közjegyzői irattárban őrzik. Ahhoz, hogy az okirat jogilag érvényes legyen, a közjegyző meggyőződik arról, hogy az örökségét hagyni kívánó személy beszámítható-e, és hogy a végrendelet tartalma nem tartalmaz-e törvénybe ütköző dolgokat.

⚠️ FIGYELEM!

Függetlenül attól, hogy az elhunyt hagyott-e végrendeletet vagy sem, vannak olyan személyi kategóriák, amelyek a román jog szerint nem zárhatók ki az öröklésből. 

Ezeket a kategóriákat a törvény védi mindenféle olyan cselekménytől, amely miatt öröklési jog nélkül maradtak volna (pl. az elhunyt kitagadta Önt az örökségből, vagy a megfelelőnél nagyobb összeget hagyott valaki másra stb.) Ezeket nevezzük fenntartott örökösöknek, és ezek a következők:

• Az elhunyt leszármazottai, a rokonsági fokot nem korlátozva (gyermekek, unokák gyermeki ágon, gyermekek dédunokái stb.).

• Az elhunyt házastársa (ha nem előholt)

• Az elhunyt szülei, ha még élnek, és az elhunytnak nem volt gyermeke.

Ha Ön fenntartott örökös, akkor a törvény szerint jogosult annak a résznek a felére, amely a törvényes öröklés alapján megillette volna. Az öröklési tartalék a hagyatéki vagyon azon része, amelyre a törvény szerint a fenntartott örökösök az elhunyt akarata ellenére is jogosultak. 

Hogyan történik az öröklés, ha a román jog alkalmazandó?

1. LÉPÉS - A halálesetet követően be kell szereznie az öröklési eljárás megindításáról szóló értesítést, amelyet az elhunyt lakóhelye szerinti anyakönyvi hivatal állít ki az alábbi dokumentumok alapján:

• Standard kérés;

• Annak az elhunytnak az eredeti halotti anyakönyvi kivonata, akinek az öröklésére a hagyatékátadás történik;

• A helyi adóhivatal által az elhunyt nevére kiállított eredeti adóigazolás, amely igazolja, hogy nincs tartozása a helyi költségvetéssel szemben;

• Születési anyakönyvi kivonat és adott esetben házassági anyakönyvi kivonat valamennyi örökös számára, a személyazonosító okmányokkal együtt;

• Az öröklés tárgyát képező valamennyi vagyontárgy tulajdoni lapjai: adásvételi/vásárlási okiratok, tulajdoni lapok, jegyzőkönyvek, részvényesi igazolások, kölcsönszerződések stb..;

• Végrendelet, ha van ilyen.

2. LÉPÉS - a tényleges öröklési eljárásra a közjegyzői hivatalban kerülhet sor, ha valamennyi örökös egyetért a javasolt megosztással.  

📌 Öröklés a közjegyző előtt

A hagyatéki eljáráshoz bármelyik közjegyzőt választhatja, aki azon a településen működik, ahol az elhunyt lakóhelye volt. Bukarest esetében bármelyik közjegyzői irodát választhatja, és annak nem kell az elhunyt lakóhelyével azonos területen lennie. 

A közjegyzőnél a következő eredeti dokumentumokra lesz szüksége: 

• Halotti anyakönyvi kivonat;

• Valamennyi örökös személyazonossági okmányai;

• Adott esetben az örökösök születési és házassági anyakönyvi kivonatai;

• Adott esetben az örökösök bírósági ítéletei vagy válási okiratok;

• Az élő házastárs születési és házassági anyakönyvi kivonata/házastársak halotti anyakönyvi kivonata/halotti anyakönyvi kivonata vagy válási anyakönyvi kivonat, ha van ilyen;

• Adott esetben a névváltozásról szóló igazolás.

• Adott esetben az öröklési lehetőségről szóló nyilatkozatok;

• Az örökösök képviseletére az öröklésben meghatalmazott személyek hiteles meghatalmazása, ha nem tudnak személyesen jelen lenni.

• Végrendelet, ha van ilyen;

Ezenkívül az örökség részét képező összes vagyontárgyra vonatkozó dokumentumokat - például adásvételi szerződéseket, telekkönyvi dokumentumokat, adóigazolást stb. 

Két olyan családon kívüli tanút is be kell mutatnia, akik ismerték az elhunytat, és akiknek tudomása van az örökösökről.  

Ha az öröklésről közjegyző előtt tárgyalnak, az örökösöknek az örökség értéke alapján kiszámított díjat kell fizetniük. 

📌 Jogutódlás a bíróságon

Az öröklés a bíróságon történik, amikor: 

• Egy vagy több örököst nem találnak vagy nem találnak; 

• Az örökösök nem értenek egyet a javasolt megosztással. 

Ha az örökséget bíróság előtt vitatják, az örökösöknek az örökség értékének 3%-át kitevő bélyegilletéket kell fizetniük. 

Függetlenül attól, hogy az örökséget bíróságon vagy közjegyzőnél rendezik-e, az örökösöknek az ingatlan birtokba vételéhez egy sor adót és illetéket kell fizetniük, amelyeket arányosan osztanak el az összes kedvezményezett között.

📌 Melyik törvény vonatkozik az öröklésre?

Külföldi állampolgár által hagyott örökség esetén az első lépés az adott esetre alkalmazandó jog ellenőrzése. Például egy Romániában élő török állampolgár halála esetén tisztázni kell, hogy a román vagy a török jogot kell-e alkalmazni. 

Elvileg a román jog alkalmazandó, ha az elhunytnak Romániában volt a lakóhelye, vagy ha az örökölt vagyon Romániában található. Az is lehetséges, hogy az elhunyt választott egy alkalmazandó jogot, és azt említette a végrendeletben. Az is előfordulhat, hogy az öröklésre alkalmazandó jogot olyan nemzetközi egyezmény határozza meg, amelynek Románia is részes fele.

Annak kiderítéséhez, hogy ilyen esetben melyik jog alkalmazandó, javasoljuk, hogy forduljon örökösödési szakértőhöz. 

📌 Törvényes öröklés 

A hagyatékban lévő minden olyan vagyontárgy, amelyre nincs végrendelet, törvényes öröklés alá tartozik. 

Ki lehet törvényes örökös? 

A következő kategóriákba tartozó személyek lehetnek törvényes örökösök: 

• I. osztály - Az elhunyt (biológiai vagy örökbefogadott) gyermekei, unokái vagy dédunokái;

• II. osztály - Szülők, testvérek és leszármazottaik;

• Harmadik osztály - Nagyszülők vagy dédszülők;

• Negyedik fokozat - nagynénik, nagybácsik, első unokatestvérek vagy a nagyszülők testvérei a rokonság negyedik fokáig.

Az elhunyt örökösei az örökösök osztályának sorrendjében örökölnek.  Az alacsonyabb számozású osztályok a magasabb számozású osztályokat kizárják az öröklésből. Például az elhunyt fia vagy lánya kizárja szüleit és nagybátyjait az öröklésből. 

Ha az elhunytnak nincsenek gyermekei, elhunytak, vagy úgy döntenek, hogy lemondanak a jogaikról, az örökség a második osztályba tartozó rokonokhoz kerül, és ez a minta ismétlődik egészen a negyedik osztályig.

Az azonos rokonsági fokú örökösök egyenlő arányban részesülnek az örökségből. 

⚠️FIGYELEM!

Az elhunyt házastársa (ha nem előholt), más néven túlélő házastárs egy speciális kategória, aki mindig részesül az örökségből, függetlenül attól, hogy a többi örökös melyik osztályba tartozik. 

A törvény védi a túlélő házastársat azáltal, hogy lehetővé teszi számára, hogy ingyenesen lakhasson az elhunyttal közös ingatlanban, kivéve, ha van más ingatlana, amelybe beköltözhet. Az ott lakáshoz való jog a felosztással megszűnik, de legkorábban a hagyaték megnyílásától számított egy év elteltével.

Ha a fent felsorolt hozzátartozók egyike sem kívánja az elhunyt hagyatékát birtokba venni, az összes vagyontárgyat arra a községre, városra vagy önkormányzatra ruházzák át, amelynek területén a hagyaték megnyílásakor a vagyontárgyak feküdtek.

📌 Hogyan történik a hagyaték átadása?

1. LÉPÉS - A halálesetet követően be kell szereznie az öröklési eljárás megindításáról szóló értesítést, amelyet az elhunyt lakóhelye szerinti anyakönyvi hivatal állít ki az alábbi dokumentumok alapján:

• Standard kérés;

• Annak az elhunytnak az eredeti halotti anyakönyvi kivonata, akinek az öröklésére a hagyatékátadás történik;

• A helyi adóhivatal által az elhunyt nevére kiállított eredeti adóigazolás, amely igazolja, hogy nincs tartozása a helyi költségvetéssel szemben;

• Születési és adott esetben házassági anyakönyvi kivonat valamennyi örökösről, a személyazonossági okmányokkal együtt;

• Az öröklés tárgyát képező valamennyi vagyontárgy tulajdoni lapjai: adásvételi/vásárlási okiratok, tulajdoni lapok, jegyzőkönyvek, részvényesi igazolások, kölcsönszerződések stb...;

• Végrendelet, ha van ilyen.

2. LÉPÉS - a tényleges öröklési eljárásra a közjegyzői hivatalban kerülhet sor, ha valamennyi örökös egyetért a javasolt megosztással.  

📌 Öröklés a közjegyző előtt

A hagyatéki eljáráshoz bármelyik közjegyzőt választhatja, aki azon a településen működik, ahol az elhunyt lakóhelye volt. Bukarest esetében bármelyik közjegyzői irodát választhatja, és annak nem kell az elhunyt lakóhelyével azonos területen lennie. 

A közjegyzőnél a következő eredeti dokumentumokra lesz szüksége: 

• Halotti anyakönyvi kivonat;

• Valamennyi örökös személyazonossági okmányai;

• Adott esetben az örökösök születési és házassági anyakönyvi kivonatai;

• Adott esetben az örökösök bírósági ítéletei vagy válási okiratok;

• Az élő házastárs születési és házassági anyakönyvi kivonata vagy a házastárs halotti anyakönyvi kivonata, adott esetben válási határozat vagy igazolás;

• Adott esetben a névváltozásról szóló igazolás;

• Adott esetben az öröklési lehetőségről szóló nyilatkozatok;

• Az örökösök képviseletére az öröklésben meghatalmazott személyek hiteles meghatalmazása, ha nem tudnak személyesen jelen lenni.

• Végrendelet, ha van ilyen;

Ezenkívül az örökség részét képező összes vagyontárgyra vonatkozó dokumentumokat - például adásvételi szerződéseket, telekkönyvi dokumentumokat, adóigazolást stb. 

Két olyan családon kívüli tanút is be kell mutatnia, akik ismerték az elhunytat, és akiknek tudomása van az örökösökről.  

Ha az öröklésről közjegyző előtt tárgyalnak, az örökösöknek az örökség értéke alapján kiszámított díjat kell fizetniük. 

📌 Jogutódlás a bíróságon

Az öröklés a bíróságon történik, amikor: 

• Egy vagy több örököst nem találnak vagy nem találnak; 

• Az örökösök nem értenek egyet a javasolt megosztással. 

Ha az örökséget bíróság előtt vitatják, az örökösöknek az örökség értékének 3%-át kitevő bélyegilletéket kell fizetniük. 

Függetlenül attól, hogy az örökséget bíróságon vagy közjegyzőnél rendezik-e, az örökösöknek az ingatlan birtokba vételéhez egy sor adót és illetéket kell fizetniük, amelyeket arányosan osztanak el az összes kedvezményezett között.

A temetkezési szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolatba kell lépnie annak a temetőnek a vezetőségével, ahol az elhunytat el kívánja temetni. 

Az elhunyt temetése csak a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési bizonyítvány alapján történik, amelyet a temetői igazgatásnak mutatnak be. Ha az elhunytnak már nincs meg a temetési bizonyítványa (elveszett vagy megsemmisült), az anyakönyvvezető kérésre másodlatot állít ki. 

📌A temetői adminisztráció a következő dokumentumokat is kérheti: 

• A temetkezési hely (sírhely), ahová a személyt eltemetik, adományozási okirat. 

• Azonosító okmány (személyazonosító igazolvány, személyi igazolvány) a temetkezési hely (sírhely) koncessziós jogának birtokosáról, ahol a személyt eltemetik. 

• Bizonyos esetekben, ha az elhunytat a kápolnában kívánják végső nyugalomra helyezni, a halottkém vagy a temetkezési vállalat által kiállított balzsamozási bizonyítványt. 

Mindenkinek joga van a tisztességes temetéshez. A temetés helyének meghatározásakor és a temetési szertartás megszervezésekor az elhunyt hozzátartozói és a temetkezési szolgáltatók kötelesek együttműködni egymással, és figyelembe venni az elhunyt életében kifejezett kívánságokat. 

Ha az elhunyt még életében nem nyilvánított kívánságot a temetésre, a temetés helyéről és módjáról a temetésért felelős személy, család vagy hatóság dönt. 

A temetési szertartás lehet vallásos vagy világi. A vallásos temetés az adott kultusz kánonjainak, szokásainak, hagyományainak és előírásainak megfelelően történik. Világi temetés esetén a szervezők határozzák meg a gyászmenet lebonyolításának módját.

Olyan személy halála esetén, akinek nincs közeli hozzátartozója, fontos megjegyezni, hogy a haláleset előtt az ilyen személynek lehetősége van végrendeletet készíteni és bármely személyt kijelölni, aki a temetésről gondoskodik (pl. egy megbízható barátot). 

Ha nincs ilyen aktus, az elhunyt eltemetéséről való gondoskodás kötelezettsége annak a településnek a Polgármesteri Hivatalát terheli, ahol a halálesetet bejegyezték.

Ha egy román állampolgár Románián kívül halt meg, a halálesetet a haláleset helye szerinti ország illetékes hatóságainál (leggyakrabban a Polgármesteri Hivatalnál) kell bejelenteni.

A halálesetet a haláleset helye szerinti ország román nagykövetségén vagy konzulátusán is be lehet jegyeztetni, de ez nem kötelező a romániai hazaszállítási szolgáltatás igénybevételéhez.

A román Halotti anyakönyvi kivonat a haláleset helye szerinti ország román konzulátusa is kiállíthatja. Ehhez a halálesetet a nagykövetségen vagy a konzulátuson kell bejelenteni. A román Halotti anyakönyvi kivonat ezután a román anyakönyvi nyilvántartásokban történő átírással lehet beszerezni.

Az elhunyt holttestének Romániába történő szállításához az érintett ország román konzuli képviseletének jóváhagyása, az érintett ország közegészségügyi hatóságainak jóváhagyása és a temetés helye szerinti temető igazgatóságának átvételi nyilatkozata szükséges.

 A koporsó és a holttest Romániába történő szállításának engedélyezése iránti kérelmet a családtagnak vagy a szállítással megbízott temetkezési vállalat képviselőjének kell benyújtania ahhoz a konzuli hivatalhoz, amelynek konzuli joghatósága alá a haláleset esett.

A temetési szállításhoz temetési útlevelet kell mellékelni, amely igazolja, hogy az elhunytat haza lehet szállítani a származási országba.

Ezt a szolgáltatást a konzuli hivatalban vagy postai úton lehet kérni.

Ha az elhunytat a halál országában hamvasztották el, a temetési urna szállításához csak a Halotti anyakönyvi kivonatra és a hamvasztási bizonyítványra van szükség (konzuli jóváhagyás nem szükséges). Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ha az urnát Romániában kívánják eltemetni, és az elhunyt a halál időpontjában román állampolgár volt, a családnak átírással/bejegyzéssel be kell jegyeztetnie a halálesetet a román anyakönyvi nyilvántartásba, és be kell szereznie egy egyenértékű román bizonyítványt, amely a temetési szertartáshoz szükséges.

Az elhunytak hamvasztása csak a Halotti anyakönyvi kivonat alapján történik, amely szerint az elhunytat el lehet hamvasztani. 

A halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követően az anyakönyvvezető a bejelentőnek a holttest elhamvasztásáról szóló igazolást ad ki egyszerű másolatban. Ha az elhunytnak már nincs meg a hamvasztási bizonyítványa (elveszett vagy megsemmisült), az anyakönyvvezető az elhunyt kérésére másodpéldányt állít ki.

Hamvasztásra csak engedélyezett krematóriumban kerülhet sor, és a krematórium adminisztrációja megőrzi a Halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

A Romániában elhunyt külföldi személy elhamvasztásához, illetve a más országban elhunyt és Romániába szállított külföldi személy esetében annak az országnak a román konzuli képviseletének a jóváhagyása szükséges, amelynek az elhunyt állampolgára volt, vagy ilyen jóváhagyás hiányában az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti illetékes hatóság jóváhagyása. A romániai diplomáciai képviseletek (nagykövetségek, konzulátusok) listáját itt tekintheti meg. 

A halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követően az anyakönyvvezető a bejelentőnek a holttest elhamvasztásáról szóló igazolást ad ki egyszerű másolatban. Ha az elhunytnak már nincs meg a hamvasztási bizonyítványa (elveszett vagy megsemmisült), az anyakönyvvezető az elhunyt kérésére másodpéldányt állít ki.

Azonosítatlan elhunytakat nem szabad elhamvasztani.